columbusmeals.com
Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek §. A szülők és szülői leszármazók csoportját öröklési jogi kifejezéssel szülői parentélának nevezzük. Ha ebben a csoportban nincs egyetlen törvényes örökös sem (a szülői parentéla üres), következik a nagyszülői parentéla. Az örökhagyó nagyszülei Leszármazók, házastárs, bejegyzett élettárs, szülők és szülői leszármazók hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. A kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek a helyettesítés rendje szerint. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülő párja örököl, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazói örökölnek. Ha az egyik nagyszülőpár mindkét tagja kiesett, és helyükön a leszármazóik sem örökölnek, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazói öröklik §. Távolabbi hozzátartozók öröklés e Ha a nagyszülői parentéla is üres, elvi lehetőségként törvényes örökösök az örökhagyó távolabbi felmenői, mégpedig a fokoktól (déd-, ük-, szépszülő) és az apai vagy anyai ágaktól függetlenül, fejenként egyenlő arányban.
Törvényi előírás, hogy hozzátartozó halála esetén a munkavállalónak két nap fizetett távollétre jár. Ez a két nap nem szabadság, tehát nem számít bele a szabadságba. Úgy kell kiadni ezt a két napot, ahogy azt a munkavállaló kéri. A haláleset igazolásához a munkáltató általában halotti anyakönyvi kivonat bemutatását kéri, erről általában ilyenkor fénymásolatot készítenek. Leggyakrabban a temetés napjára vagy a temetés körüli teendőkre, hagyatéki tárgyalásra szokták felhasználni ezt a két napot a dolgozók. Azonban vigyázzunk arra, hogy csak a halálesetet követő időszakban használható fel, tehát ne fél év múlva akarjuk a két napunkat felhasználni. Nem minden rokonunk halála esetén jár számunkra a fizetett távollát, a törvény pontosan meghatározza azoknak a személyeknek a körét, akik után jár a két nap. Hozzátartozók tehát az alábbiak: egyenesági rokonok, vagyis azok, akik közül egyik a másiktól származik. Valamint a házastárs, a gyermek, aki lehet örökbefogadott, mostoha-, nevelt, a nevelőszülő.
A nagyszülő részére a Gyes-re való jogosultság fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak. Három éves kor felett is sokszor előfordul olyan élethelyzet, hogy a kisgyermek három éves kora után betegsége miatt igényel otthoni felügyeletet, gyakran kell orvoshoz, vagy fejlesztő foglalkozásokra vinni, és ezt az időszakot a szülő már nem tudja munkájától távol tölteni, más családi segítséget, munkamegosztást kell megszervezni. A nagyszülő itt is segítség lehet. A "nagyszülő gyes" szempontjából ebben az esetben is az általános szabályok érvényesülnek, azaz a gyermek tíz éves koráig tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén van lehetőség Gyes igénybevételére. Hasonló az ikergyermekek esete, amikor a Gyes szintén nem csak három éves korig, hanem a tankötelessé válás évének végéig folyósítható. Ha az ikrek esetén a tankötelessé válás éve nem azonos, a Gyes jogosultság a legkésőbb tankötelessé váló gyermekhez igazodik.